Évekkel ezelőtt az EU megmozdult, és megalkotta a SEPA szabályzást. SEPA = Single Euro Payments Area, azaz Egységes Euró Fizetési Övezet. Mint minden szabvány, ez is egy világnézet: mit lehet ezzel elérni, hogyan kell használni, kinek van rá szüksége, mi a változás a korábbi állapothoz képest – mindezek fontos kérdések. Hiszen pénzügyi utalások, tranzakciók SEPA előtt is voltak, vannak, sőt azok is elektronikus formában valósulnak meg. Mi az új mégis, miért jelent meg az újabb szabályozás?
A SEPA szabvány az Európai Közösség országaira vonatkozik, ahol nagyrészt Euró a „hazai” fizetési eszköz. Az Euró devizanem sajátossága, hogy sok ország használja a közös fizetési eszközt, de az egyes országok a gazdaságukat és a pénzügyi szabályozásukat önállóan intézik. Ugyanakkor az EU-n belül az áru, a munkaerő és a szolgáltatások szabad mozgása miatt mindennapossá váltak a határokon átnyúló fizetések, amelyek ugyanabban a devizanemben teljesülnek. A nagy tömeg és a gyors, olcsó kiszolgálás igénye teremtette meg a SEPA szabványt. A lebonyolító bankok a tömeges kiszolgálás során szolgáltatóként jelennek meg, és visszaszorul a tranzakció-kezelés területén a korábbi meghatározó szerepük. A SEPA szabványkönyv az ügyfél igényeit tekinti elsődlegesnek.
A SEPA alapvetően kétféle pénzmozgást foglal magába: az utalást (SCT = SEPA Credit Transfer) és a beszedést (SDD = SEPA Direct Debit). Mindkettő jellemzője, hogy a teljesítés folyamatáról visszajelzések küldhetők és fogadhatók, valamint a tranzakciókra vonatkozóan megerősítések, tiltások, visszahívások alkalmazhatók szabványos formában. Az ügyfél tehát nyomon követheti a rá vonatkozó pénzmozgást, és befolyással lehet rá. Utóbbi a beszedés esetében különösen fontos, mert itt mind a beszedő, mind a fizető ügyfél együttes közreműködése kell a teljesítéshez.
A SEPA utalási mód azért hatékony, mert az egész EU-ban az (egyetlen) STEP2 nevű klíringház valósítja meg a megbízó és a kedvezményezett bankok közötti terheléseket és jóváírásokat, azaz az utalási útvonal az EU-n belül a lehető legrövidebb. Mivel klíring központ is részt vesz az utalás lebonyolításában, amikor a kedvezményezett ügyfél bankja megkapja a tranzakciós értesítést, akkor a tranzakció összege – a fedezet – már a bank számláján van, azaz azt rögtön továbbíthatja (és továbbítania is kell) is az ügyfelének.
A SEPA utalások nyelve az XML. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a bankok egymás között XML formában kommunikálnak, hanem a SEPA szabványt az ügyfelek is használhatják. Nyilván a netbankja képernyője előtt ülő magányszemély ebből a technikából semmit sem vesz észre, de a nagyvállalati ügyfél már dönthet úgy, hogy SEPA XML formában küldi el az SCT utalásait a bankjának. Ha az fogadóképes erre (felkészült a SEPA szabványra), akkor az ügyfél ugyancsak XML üzenetek formájában nyomon követheti az utalás folyamatát: a bank fogadta, formailag ellenőrizte, teljesítette a megbízást, illetve ha a kedvezményezett ügyfél bankja valami miatt nem tudta végrehajtani a jóváírást, akkor az indító ügyfél ugyancsak XML formában értesül erről.
Az SDD típusú beszedések esetében ugyanez a párbeszéd bonyolultabb, mert ott mind a beszedő ügyfél, mind a fizető ügyfél aktív tevékenységet végez. Az egyik kezdeményezi a beszedést, a másik pedig vagy engedélyezi, vagy megtiltja azt, de minimum egyszer nyilatkozik a beleegyezésről. Mindez jellemzően plusz két bank és a SEPA központ közreműködésével történik. Az itteni folyamatokat is részletesen leírja a SEPA szabvány: mit és hogyan lehet kezdeményezni, kitől milyen válasz jöhet.
Mikor találkozunk a SEPA szabvánnyal? Az Euro zóna országaiban a SEPA szabvány kötelező használatának kezdete 2014. február volt korábban, amit 2014. júliusra módosítottak. Az EU közösség nem Euró devizanemet használó országaiban pedig legkésőbb 2016. október végéig kell bevezetni a SEPA használatát.
A SEPA szabványt Magyarországon a forint-utalások esetében nem használjuk közvetlen módon, de a 2012 júliusában indult IG2 (Inter Giro 2) napközbeni elszámolási mód bankközi XML formája már a SEPA SCT szabványon alapul.
A szabványváltozás folyamatos megújulást követel mind a bankoktól, mind az ügyfelektől. Cégünk, a Geobys Contact Kft., illetve már a jogelődje is több mint tizenöt éve banki informatikai feladatokkal foglalkozik. Lehetnek ugyanakkor olyan projektek, ahova a tapasztalatunk és a gyakorlatunk mellé nagyobb erőforrás-bázis szükséges. Ezért társultunk a skillPOOL klaszterhez – egy nagyobb csapat hatékonyabban képes nagy feladatokra vállalkozni.
Monori Antal, banki IT szakértő
Geobys Contact Oktatásügyi és Informatikai Rendszerház Kft. - a skillPOOL tagja
