Folyamatosan születnek cikkek, szerveződnek konferenciák, szűkebb-tágabb körben beszélgetések folynak arról, hogy hogyan gyorsítható a banki pénzátutalás. A dolog aktualitását az adja, hogy van egy olyan (zseniális és működő) technika, amelyik helytől, időtől függetlenül percek alatt lebonyolítja a tranzakciót az ügyfelei között, de úgy, hogy a pénz valóban eltűnik a fizető számlájáról, és a pénz valóban megjelenik a kedvezményezett számláján minden harmadik (negyedik, ötödik) közreműködő nélkül. A technológia a blockchain. Az, hogy az általa kezelt érték éppen a bitcoin, most nem is fontos tényező.
A divatos elgondolás napjainkban, hogy ha a blockchain ennyire kiváló, akkor vigyük be a technológiát a banki környezetbe, és egyszerre minden probléma megoldódik.
Egy korábbi cikkben és a mostaniban is azt szeretnénk körüljárni, hogy ez kérdés távolról sem egyértelműen megválaszolható.
Egy bevezető példa:
A jelenlegi banki környezetben van egy szituáció, amikor igen gyors az átutalás, sőt, ennél gyorsabb már nem is lehet. Ha ugyanannak a banknak egyik ügyfele utal pénzt ugyanannak a bank másik ügyfelének ugyanabban a pénznemben, mint ami a két ügyfél számlájának is a pénzneme, akkor az utalás egy pillanat alatt megtörténik. Ezt a „terméket” nevezzük bankon belüli konverzió nélküli utalásnak. Ennél gyorsabb műveletet nem lehet elképzelni, mert az esetek többségében ugyanazon a szerveren, ugyanabban az adatbázisban történik a debit-credit művelet, tehát a tranzakció időtartamát kizárólag a működtetett technika fizikai kapacitása határozza meg. Eddig világos, de kisvártatva jön a természetes kérdés: és éjszaka? Hát akkor már egyáltalán nem olyan gyors az utalás, mert várni kell a banki rendszer nyitásáig. Igen, igen, de mi ennek az oka? A válasz egyszerű: mert így döntött a bank: a „termék” csak bankidőben működik. Újabb kérdés: az utalás menüpont lehetne aktív napi 24 órában is? Miért ne?! - ez kizárólag üzleti döntés függvénye. (Na, jó, egy „kicsit” változtatni kellene a napzáráson, az archiváláson, valami shadow rendszert kellene időlegesen beépíteni, de ezek a kérdés szempontjából nem döntő tényezők – a kérdés súlyához viszonyítva igen kis erőforrással technikailag megoldhatók.) Azaz egyetlen üzleti döntéssel minimum megdupláztuk az átlagos utalási időt (eddig éjjel és hétvégén nem volt, most viszont van) úgy, hogy a könyvelő rendszer ugyanaz maradt.
(Zárójelben: a bank általában azért nem működteti a bankon belüli átutalás szolgáltatását 0-24 időtartamban, mert a társ-bankba irányuló utalások a GIRO rendszer (devizában a nostro bankok) ügyrendje szerint történnek, pedig azok nem érhetők el folyamatosan. A bankban ezekkel a termékekkel van összhangban a jelen termék elérhetősége is. De ez csak kiigazítás, most nem ez a gondolkodás iránya.)
Konklúzió: van olyan szituáció, amikor az üzleti modell megváltoztatása nagyobb hatást generálhat, mint a technika átalakítása.
A példa után térjünk vissza a blockchain és a jelenlegi könyvelési módok használatához, vessük össze őket! Rögtön néhány alapvető kérdés után látszik, hogy akkora a különbség a blockchain és a (hagyományos) banki utalás között, hogy semmiben sem összehasonlíthatók. Egészen más szabályok szerint történik az értékmozgás a két rendszerben, és egészen más a lebonyolító környezet. Azért értékmozgás és nem pénzmozgást kell írni, mert a blockchain által mozgatott érték mögött bármilyen matéria lehet. Deviza (eur, usd, huf, török líra, bitcoin), értékpapír, üzletrész, áru (gabona, vasérc, nem írom le a nevét, de valamilyen tudatmódosító kémiai anyag, nem írom le a nevét, de emberi élet kioltására alkalmas eszköz, már nem divatos telefonkészülék és így tovább), szolgáltatás, szóval bármi. Az ”üzlet” fontos ismérve: legyen tulajdonos, aki átruházhatja a tulajdonjogot, vagy szolgáltató, aki elvégezte a szolgáltatást, és legyen (közmegegyezés szerinti, de minimum az eladó és a vevő között) értéke a fizetés tárgyának. Ezzel szemben a banki utaláskor kizárólag pénzmozgás lehetséges. Ha például tulajdonrész cserél gazdát, akkor a bank a tulajdonrész árát tudja transzferálni, nem magát a tulajdonrészt.
Soroljunk föl pár szempontot, amiben a blockchain technológia és a hagyományos banki utalásmód különbözőek:
- A blockchain rendszerben minden szereplő anonim lehet. A banki rendszerben minden szereplő ismert kell legyen.
- A blockchain rendszerben csak az ügyfél szereplőkör van: váltakozva eladó és vevő szerepben, akiket egy tulajdonos és üzemeltető nélküli virtuális rendszer szolgál ki. A banki rendszerben van ügyfél, számlavezető, informatikát üzemeltető részleg és technika, felügyelet meg hasonló szerepkör. (A számlavezető és az IT két doboz, mert (elvileg) IT nélkül is meg lehetne ugyanazt tenni, emberi erővel, például papíralapon.)
- A banki rendszerben van compliance.
- A banki rendszerben van loro-nostro szerepkör.
- A banki rendszerben van elemzés, jelentésszolgálat, analízis.
- A banki rendszerben van BCM, back-up, archive.
- A banki rendszerben van nyitás, zárás, cut of time.
- A banki rendszerben van giro, swift, target, amerikai (USA), ázsiai, orosz stb központi kliring rendszer. Az „gyors és kényelmes” fizetéshez van kártyarendszer.
- A banki rendszerben van…
Az utolsó (sok) ponthoz nem is kellett hozzáírni a blockchain megfelelőt, mert ott ezek egyszerűen nem értelmezhetők.
Röviden foglaljuk össze, mi jellemzi a blockchain architektúrát:
A rendszerben vannak számla és vannak tranzakció objektumok.
A számlák tartalmazzák az egyenleget, a történetet, a feldolgozott mozgásokat, és egy státuszt.
A tranzakció lehet pénzmozgás és adminisztratív típusú feladat. A pénzmozgásos tranzakciókat az ügyfelek gyártják, a adminisztratív tranzakciók pedig technikai (pl. validálásra vonatkozó) műveleteket tartalmaznak.
Vannak kiosztó node-ok, amelyek a még fel nem dolgozott tranzakciókat publikálják.
A feldolgozó node-ok elkapnak egyet a várakozó tranzakciók közül, megkeresik a hivatkozott számlát, és végrehajtják a könyvelést. Ugyanazzal a tranzakcióval (és számlával) egyszerre több node is foglalkozhat.
A validáló node-ok eldöntik, hogy melyik node munkáját fogadják el, az kapja a jutalékot, és egyben lezárják a tranzakció könyvelési műveletét (a tranzakció és számla véglegesítése).
Ezek után nézzük meg, mitől lenne a banki rendszer blockchain jellegű? Attól, hogy egyetlen (a general ledger, azaz a könyvelő) modulját kicseréljük blockchain technológiára? Föltételezem, hogy nem, mert a többi – a bankkal szemben támasztott elvárások, másképpen mondva, a bank definíciója miatt azok meg kell, hogy maradjanak. Ha viszont ezeket (a fenti felsorolásban a 2. ponttól kezdődő komponenseket) elhagyjuk, akkor az utalás valóban blockchain „gyorsaságú” lesz, de ezzel együtt maga a bank is megszűnik. A kettőt egybegyúrva nem az eredeti kérdésre kapjuk a válasz.
A blockchain technológia a nyitott net térben valósul meg, akárhány számla, akárhány tranzakció, akárhány node valamint ügyfél és tranzakció jelenlétével. A folyamat egy versengésre épül, ettől tud folyamatosan, és az adott technikai föltételek között a lehető legrövidebb időn belül megvalósulni.
Ehhez két megjegyzés:
- Nincs benne emberi döntés,
- Ha valaki jobb architektúrát tud kitalálni, akkor az ennél is gyorsabb lesz: a node-ok együttműködése, a hálózat jobb kihasználása, vagy egy másik hálózat használata. Az elvárás viszont ugyanaz: publikusak legyenek a technikai elemek, bárki hozzáférhessen felhasználóként is és közreműködőként is, valamint titkos legyen bárki számára a kezelt üzleti információ.
Ha bank akar blockchain technológiát használni, akkor számára (plusz a felügyeleti szervek számára) a titkosság elfogadhatatlan. Ugyancsak elfogadhatatlan, hogy ellenőrizhetetlen node-ok kezeljék a számlákat és a tranzakciókat. Marad tehát a zárt térbe telepített blockchain rendszer, ahol viszont már mások a játékszabályok, mint a nyílt net-világban. Semmi sem garantálja, hogy ott (a zárt térben) egy hierarchikus architektúra nem gyorsabb-e, mint az egyenrangúan versengő node-ok együttes eredménye. A zárt térben körülmények megváltoztathatók akár az egyik, akár a másik számára kedvező irányba, még akaratlanul is, ezért eldönthetetlen, hogy melyik a jobb. Az a jobb, amelyiket annak akarom látni, mert annak megfelelő versenypályát hozok létre. Az, hogy egy ugyanolyan eredmény elérése a másik lehetőség számára mennyibe kerülne, sohasem derül ki, mert két (két különböző feladatra optimalizált) környezetet úgysem hoz létre senki.
A működési környezet, azaz a tér a banki és a net-es környezetben nem ugyanazt jelenti. A zárt tér emberi döntések következményeként jön létre, a net pedig valamilyen természetes evolúciós módon változik. Emiatt az itt és ott működtetett technológiák teljesítménye nem hasonlítható össze, így a döntés a technikai paraméterek ismerete nélkül egyéb szempontok alapján történhet csak.
Nem meglepő összegzésféle: A banki utalás gyorsabbá tételére irányuló gondolkodásban a kívánatos sorrend az, ha először az üzleti modellt és a banki folyamatokat megvizsgáljuk meg, majd a kialakított megoldáshoz választjuk ki az ahhoz legjobban illő technikát. Pusztán egy briliáns részmegoldás nem garancia a teljes kérdéskör legjobb megválaszolására.
Monori Antal, banki IT szakértő
Geobys Contact Oktatásügyi és Informatikai Rendszerház Kft. - a skillPOOL tagja
