2020-s év a nagy változások éve a koronavírus miatt!

Vajon elhozza a digitális átállást?

 A járvány hatására

• Aki tudott átállt a távmunkára
• Bezárt a boltok egy része, és az online (élelmiszer)vásárlásra álltak át az emberek
• Bezártak az iskolák és online oktatás indult el
• Üzleti találkozók helyett videókonferenciák kerültek előtérbe
• Családi és baráti kapcsolatok is internetre terelődtek…

Tehát első ránézésre mondhatjuk, hogy a vírus hatására elrendelt intézkedések segítették a digitális átállást.

Vagy mégsem?

A home office-ra való átállás, a boltok rövidített nyitva tartása, az életkor szerinti idősávok, az élelmiszer kiskereskedelemre is hatással vannak, ahol a vevőkkel a napi kapcsolat lényeges.

Eddig a digitális átállás annyi volt, hogy a nagy áruházláncok - amúgy mellékesen, talán a jövőre gondolva, a tendenciáktól nem elmaradva - komolyan felépített webáruházakon keresztül szolgálták ki ügyfeleiket. Ez eddig főleg afféle kiegészítő szolgáltatás volt. Sokféle fizetési és szállítási mód között lehetett válogatni.

Kisebb boltok csak nagyon ritkán nyújtottak online vásárlásra és kiszállításra lehetőséget, vagy ha igen, akkor sem tipikusan az élelmiszer ágazatban. Tipikus hozzáállás volt, hogy „úgyis a nagy áruház láncokat keresik”

Ez viszont egyik napról a másikra megváltozott.

• a nagy áruházláncok kiszállítási kapacitása nem bírta a hirtelen megemelkedett rohamot. 3-4 hétre vállaltak házhoz szállítást.
• kiskereskedők elvesztették a vevőkörük jó részét.

Mit hozott ez magával?

• kiszállításra szakosodott vállalkozások szaporodása, kapacitás bővítések
• kiskereskedők tömegével jelentek meg Facebookon hirdetéssel
• sokan webshop nyitásba kezdtek.
• Mindenki arra gondol, hogy ez az igény a korlátozások után is megmarad

Nézzük meg a Facebook hirdetéseket:

Típus szerint

• kép és valami szöveg, hogy milyen telefonon lehet egyeztetni és házhozszállítással árut rendelni.
  • árukészlet és ár nem mindig van a hirdetésben
  • telefonon kell mindent lerendezni
  • nincs online fizetés
• egy google doc. amiben be lehet jelölni, hogy miből mennyit rendel, s a bolt vissza jelzi a rendelést és a szállítási időpontot telefonon vagy emailben.
  • itt általában be kell jelölni, hogy melyik áruból mennyit kérünk, s ez alapján készítik össze a csomagot.
  • tipikusan nincs képi információ
• QR kód a bolt ajtaján és a Facebook hirdetésben.
  • webshop link ahol lehet rendelni, fizetni
• Komolyabb webshop megoldás, vagy valamilyen „Content Mamagement System”-en konfigurált bolt megoldás (pl.: joomla, wordpress)

Megkeresett hirdetők visszajelzései alapján a következőt lehet látni:

• A szokásos 10-15% válaszolt a megkeresésünkre, a többi helyről nincs visszajelzés…
• Aki visszajelzett az részben szkeptikus:
  • „az online megrendelések csak nagy boltoknál működnek, mi kicsik vagyunk ehhez”
  • „meggondoljuk, de nincs rá kapacitásunk, s nem lehet megbízható munkaerőt találni kiszállításra, aki meg is termeli az árát”
  • „ Mi analógok vagyunk. Telefonon intézzük a megrendeléseket. Általában 5 perc alatt pontosítani tudjuk, hogy mire van a vevőnek szüksége. Nekünk az online rendelés nagyon automatizáltnak tűnik”
  • „Mindenképp kell legalább telefonos ügyfélkapcsolat, hogy minőségi kiszolgálást tudjunk biztosítani”
  • „webshopokban bonyolult naponta változó ár és árukészlet kezelése.”

Véleményem szerint az áruházláncok kapacitás bővítésben látják a tovább lepést, míg a kicsi boltok a személyes kapcsolatban látják előnyüket és ezt szeretnék a „digitális világban” is megtartani…

De páran, akik belefogtak online megrendelőbe/webshopba azok általában abban bíznak, hogy a korlátozások után is megmarad az így megszerzett ügyfélkör, s előnyük lesz a most még kivárókkal szemben

Példa bolt:

Facebook post és megrendelést segítő, egyszerűen kezelhető – nem webshop – interfész QR kóddal.

Tapasztalat:

A Facebook megjelenése után 3 órával 38 megosztás, 10 órán belül 130 árukészlet megtekintés, másnap az első megrendelés email-ben.

Hasonló, minta bolt amin a működést jól ki lehet próbálni.

http://193.178.119.88:5000

Egy sóhaj

„A mi ágazatunkban nem olyan egyszerű az IT projektek kezelése, mint a banki vagy a telco szektorban!” – sóhajtott fel egy logisztikában dolgozó informatikai vezető kolléga a közelmúltban, amikor a különböző cégek project governance – vagyis projektirányítási – gyakorlatáról beszélgettünk.

Elsőre meglepő dolog egyszerűségről beszélni az olyan összetett szolgáltatásokat és komplex belső működést felvonultató ágazatokban, mint a pénzintézeti vagy a telekommunikációs, de mégis: van abban valami, hogy ezeknél a cégeknél a projektekkel bizonyos szempontból egyszerűbb dolga van az IT fejlesztés vezetésének, vagy az informatikai projekt portfólió menedzsernek, mint az energetikában, építőiparban, logisztikában vagy járműiparban! Hogyan lehetséges ez?

A digitális jövő kérdéseitől hangos a sajtó. Mi vár a gazdaság szereplőire? Ki tud lépést tartani, s ki bukik el?

Új igények új technológiákat hoznak magukkal. A nagyok bírják a tempót? Hogyan ültethető át a startupok konyháján fortyogó technológia a sokkal konzervatívabb nagyvállalati és pénzügyi szektorba?

Amikor már mindenkinek a zsebében ott van az okos telefon, amivel gyakorlatilag éjjel-nappal online elérhető, amikor már a gyermekeink is életük jelentős hányadát az interneten élik, amikor már a lakásunk egyes berendezései is az internetre vannak kötve, joggal várhatnánk el, hogy a munkánkban és az ügyintézésben is ezt a megszokott kényelmet és gyorsaságot kapjuk az internetes lehetőségek révén. De sok esetben még mindig személyes vagy papír alapú eljárásra van szükség, amennyiben alá kell írnunk valamit, például ha bankszámlát akarunk nyitni vagy szerződést kötni.

Válasz a 2016-os év banki informatikai kihívására. A GLPC SEPA Gateway elnevezésű – a skillPOOL klaszter tagcégei által fejlesztett – termék 2014. vége óta elérhető az euró átutalást egyszerűen, gyorsan és olcsón lebonyolítani kívánó pénzügyi szervezetek, vállalatok számára. Az EU pénzügyi intergrációs folyamata során 2016. október 31. fontos mérföldkő. Ettől a naptól az EU 27 tagállamának – köztük Magyarország –, továbbá Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc gazdasági szereplői egységes feltételekkel tudnak euró fizetéseket indítani, fogadni a SEPA-n belül (Single Euro Payments Area - Egységes Euró Fizetési Övezet).

Folyamatosan születnek cikkek, szerveződnek konferenciák, szűkebb-tágabb körben beszélgetések folynak arról, hogy hogyan gyorsítható a banki pénzátutalás. A dolog aktualitását az adja, hogy van egy olyan (zseniális és működő) technika, amelyik helytől, időtől függetlenül percek alatt lebonyolítja a tranzakciót az ügyfelei között, de úgy, hogy a pénz valóban eltűnik a fizető számlájáról, és a pénz valóban megjelenik a kedvezményezett számláján minden harmadik (negyedik, ötödik) közreműködő nélkül. A technológia a blockchain. Az, hogy az általa kezelt érték éppen a bitcoin, most nem is fontos tényező.

Az alábbi megállapítások alapja nem módszeres felmérés, hanem saját és ismerősöktől, kollégáktól valamint IPMA vizsgázóktól szerzett tapasztalatok. Ezek nem csak a bankszektorban figyelhetők meg, de az informatika komplexitása miatt itt vetődik fel a legélesebben.

A MENSA szervezettel előszőr külföldi munkám során találkoztam. Cégünk új német cégvezetőt kapott, s suttógó hírekben terjedt, hogy MENSA tag 145-s IQ-val. Persze volt írígykedés, de senkinek nem jutott eszébe megméretni magát. Igaz ez a "MENSA dolog" ekkor még nagyon misztikus volt az "átlag embernek".

Még ma is sokan kérdik, hogy mit adhat egy klaszter. Miért érdemes csatlakozni.

A pillanatnyi piaci információk rendszeres megosztása, új lehetőségek keresése mellett, talán kiemelném különböző rendszvényeken és tanfolyamokon való közös részvételt.